Magára valamit is adó autómárka ma már kínál valamilyen hibridet, ám különbség még mindig sok van köztük. Melyik milyen?

Míg a 80-as, 90-es évek egyik autóipari hívószava a Turbo volt, ma talán hasonlónak számít a Hybrid, azaz magyarul a hibrid. Menőnek számít, szeretjük látni, hallani. Hiszen jókat árul el a tulajdonosról: a környezetére adó, felelős és egyben tehetős ember, a hibrideket ugyanis nem olcsó autóként ismertük meg. 15 évvel ezelőtt, amikor az első sorozatgyártású hibrid, a Toyota Prius piacra lépett az Egyesült Államokban rögtön sikk lett, s még ma is menőnek számít hibriddel járni. Ma persze már nem csak menő, akár józan választás is lehet, bizonyos esetekben, például a Toyota Yaris esetében már minden szempontból józanabb választás, mint egy gázolajos, hiszen felára ahhoz képest minimális, motorja hamarabb eléri üzemi hőfokát, és alapból automata váltós. De mi is az a hibrid?

Eredeti jelentése szerint két vagy több, különböző elvű erőforrásból táplálkozó jármű - ilyen értelemben azonban a dongó motoros kerékpár is annak tekinthető, nem is beszélve a Babettáról. Az embert persze nem szokás önálló erőforrásként említeni, így maradnak a belsőégésű és villanymotort kombináló hibridek, melyek igen sokféleképp osztályozhatók. Például motor, hajtási elv vagy a hibridség foka szerint. Hibridjeinél a legtöbb gyártó benzinmotorral kombinálta, illetve kombinálja a villanymotort, kivétel azonban bőven akad. Citroën DS5 Hybrid4, Peugeot 3008 Hybrid4, Peugeot 508 RXH, s még több tartozik e csoportba, ha a mikrohibrideket is hibridnek tekintjük.

Akkumulátor és villanymotor hátul, dízelmotor és robotizált váltó elöl, ez a PSA, azaz a Peugeot-Citroën csoport HYbrid4 rendszere

A mikrohibrid ugyanis nem igazi hibrid, nincs benne olyan villanymotor, ami akárhogyan is részt tudna venni a hajtásban, ezen autók nem mások, mint stop-start elektronikás hagyományos hajtásláncúak. A smart esetében, illetve a Citroënnél is találkozhatunk ilyennel, utóbbiaknál az elnevezés annyival védhető, hogy hagyományos önindító helyett - annál gyorsabban és finomabban - nagyobb teljesítményű generátor indítja be a belsőégésű motort, így az nem csak a már lefékezett, hanem a lassan guruló autó esetében is megállhat, hiszen, ha szükség van rá, akkor gyorsan újra tud indulni. Ezekben azonban nincs komolyabb hibrid akkumulátor, csupán növelt kapacitású az indítóakku, s nincs a hajtásban segíteni tudó, komolyabb fékezéskori visszatáplálást adó villanymotor sem, legfeljebb a generátor gerjesztését lehet motorféküzemre időzíteni, ezt azonban ma számos, nem mikrohibrid(nek hívott) modellben is megteszik a gyártók.

Hibridfajták
Mikrohibrid Citroën e-HDi rendszerek, smart fortwo micro hybrid
Mild hybrid BMW ActiveHybrid 7, Honda IMA rendszerek (Jazz, CR-Z, Civic, Insight), Mercedes-Benz S400 Hybrid
Full Hybrid Audi Q5 hybrid, Audi A6 hybrid, Audi A8 hybrid, BMW ActiveHybrid 3, BMW ActiveHybrid 5, Citroën DS5 HYbrid4, Infiniti M 35h, Lexus CT 200h, Lexus GS 450h, Lexus RX 450h, Mercedes-Benz ML 450 Hybrid, Porsche Panamera Hybrid, Porsche[ Cayenne Hybrid, Toyota Yaris Hybrid, Toyota Auris Hybrid, Toyota Prius, Toyota Prius+

Következő lépcső a mild, azaz enyhe hibrid, melyben van ugyan villanymotor, van továbbá rendes hibrid akkumulátor is, ám a villanymotor nem képes az autó önálló mozgatására, csak segít a hajtásban. Ilyen például a jelenlegi Mercedes-Benz S-osztály hibridje, vagy a BMW 7 ActiveHybrid, de a Honda IMA (Integrated Motor Assist) rendszerei is. Ezek is takarékosabbak, mint a hasonló teljesítményű hagyományos motorosak, ám a valódi, azaz full hibridekkel szemben emissziómentes üzemre nem vagy csak nagyon speciális esetben, már menet közben képesek – ha úgy vesszük, motorféküzemben persze a mai autók sem égetnek üzemanyagot. A mild hibridek közül például az IMA rendszeres Hondák városi araszoláskor villanymotorjuk hajtásával is tudnak gurulni, de induláshoz már mindenképp szükségük van a benzinmotor erejére, hiszen villanymotorjuk szerény, 14 lóerős teljesítményű.