Kategória: Villanyautó

Gőzerővel dolgoznak a németek a Golf nyolcadik generációján, amely már 2019 második felében bemutatkozhat, orrán és farán az új VW-logóval, várhatóan minden változatban alapáras enyhe hibrid rendszerrel. Lesz egy fontos változás az aktuális szériához képest: nem készül belőle tisztán elektromos hajtású változat. Ezt a funkciót ugyanis a Volkswagen villanyautó-modellcsaládja, az I.D.-sorozat fogja lefedni, pontosabban annak elsőként érkező tagja, egy formabontó kompakt.

A kvázi almárkával hasonló útra lép a cég, mint a BMW (i-modellek), a Mercedes (EQ) vagy házon belül az Audi (e-tron), ami a marketing mellett műszaki oldalon is komoly változatással jár:bevezetik a villanyautóknak kifejlesztett moduláris elektromos padlólemezt,az MEB-t, amelyre később Skoda, Seat és olcsóbb Audi modellek is felépülnek majd, gazdaságos sorozatgyártás mellett.

Más szempontból is fontos az új platform: a belső égésű motoros autókétól eltérő architektúra jobb helykihasználást tesz lehetővé, hiszen kisebbek és alapesetben hátra kerülnek a villanymotorok,az akku pedig a padlóban lakik, és olyan, mint egy óriási csokitábla.Ráadásul felkészítik a következő években nagy fejlődés alatt álló önvezető technológiák fogadására, amit tanulmányként jól szemléltet az ID-család.

A koncepciók egyike most rendhagyó módon, kifejezetten az Automobil&Tuning Show kedvéért Budapestre érkezett. Világpremierről szó sincs, az I.D. Crozz ugyanis 2017-ben mutatkozott be első formájában a Pekingi Autószalonon. Később aztán egy átdolgozott követte – ezt hozták el most Magyarországra –, amely megszabadult néhány futurisztikus vonásától, de azért még nem azonos azzal, ami 2020-ban gyártásba kerül Zwickauban (a füstös Trabantok egykori városában).

Kétségtelenül nagyon látványos jelenség, és – I.D. testvérmodelljeihez hasonlóan – gyökeresen szakít azzal a formavilággal, amit az utóbbi években megszokhattunk a Volkswagentől. Ha kategóriába akarjuk sorolni, akkor döntött hátsó szélvédős SUV-nak, magyarul terepkupénak mondanánk,a helytakarékos hajtáselrendezés miatt a műfajban szokásosnál jóval nagyobb helykínálattal.Nagyjából akkora a tér benne, mint a Tiguan Allspace-ben, csak ebbe négy, különálló ülés került.

Tovább fokozza a térérzetet a minimalista dizájnbelső és az irgalmatlan méretű üvegtető, főleg ki- és beszállásnál impozáns látvány a kabin a hiányzó B oszloppal. Frappáns válasz lenne ez a Tesla Model X-re, de nem valószínű, hogy sorozatgyártásba kerül, és ez a hátsó tolóajtókra is igaz. További különlegessége a tanulmánynak a külső levegőtől független CleanAir szellőzőrendszer és az Alexa beszédvezérlés – csak rá kell szólni, hogy „te vezetsz”, és behúzza kormányát a műszerfalba.

Bő 300 lóerő és virtuális valóság

Ez a megoldás persze biztosan nem lesz ott a 2021-es szériamodelleken, a digitális visszapillantó tükörre viszont jók az esélyek – az Audi e-tronban már forgalomban is kipróbáltuk a működésüket, és vegyes élményekkel gazdagodtunk.Borítékolható, hogy kevés kezelőszervvel fog gyártásba kerülni az I.D. Crozz,a kapacitív érintőképernyők mellett a beszéd- és gesztusvezérlésé lesz a fő szerep, ugyanakkor különleges világba kalauzol a virtuális valóságot a szélvédőre kivetítő head-up.

Mivel mégis csak SUV-ról van szó, nem maradhatott el az összkerékhajtás – az első kerekeket egy 75, a hátsókat pedig egy 150 kW-os villanymotor forgatja. Összesen 306 lóerős rendszerteljesítményű a tanulmány, és ettől aligha marad el majd a végleges változat. Bár a nyomatékáról még nem közöltek adatot, garantáltan nem lesz hiány vonóerőben, és a 48-52 százalékos súlyelosztás, illetve az alacsony tömegközéppont remek kanyarvételi tulajdonságokat sejtet.

Hogy jó hír-e, vagy sem, az, azt nehéz megítélni, de úgy néz ki, már most lekötötték a szükséges akkumulátor-gyártási kapacitást 2030-ig

Az autógyárak sok esetben maguk gyártják a villanyautó-akkumulátorokat, de az azokat alkotó cellákat a legritkább esetben. Ezek a legtöbb esetben távol-keleti óriásgyárakból érkeznek, és úgy tűnik, a Mercedes az ezeket
működtető cégeknél már lefoglalta a szükséges kapacitást a következő évtized végéig.

A Daimler AG a koreai SK Innovation és LG Chem, illetve a kínai CATL cégekkel kötött szerződéseket, innen érkeznek majd annak a közel 130 elektromos és hibrid modellnek az akkumulátorcellái, amelyeket a következő tizenkét év során a cég be szeretne mutatni.

A többi nagy autógyártó egyébként hasonló szerződéseket igyekszik kötni, hogy biztosítsa a jövőjét a villanyautó-korszakban is, igaz, mind másként tálalja ezt a tényt. A VW vezetője például úgy fogalmazott, hogy 50 millió villanyautó legyártására készültek fel eddig.

Érdekes kérdés persze, hogy az autógyárak giga-megrendelései milyen következményekkel járhatnak a jövőre nézve. Egyrészt meggyőzhetik az akkumulátor-gyártókat arról, hogy érdemes sokszorosára növelni a gyártókapacitást, és ezzel az árak is csökkenhetnek. Ugyanakkor a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket leszűkíti, hogy ezek a befektetések évtizedekre a Li-ion akkumulátorokhoz kötik az autóipart. Márpedig egyelőre egyáltalán nem tűnik biztosnak, hogy ez a műszaki megoldás hosszú távon is a legjobb.