ÁRAMKÖR Autóvillamossági Szakmai Egyesület hivatalos honlapja
1095 Budapest, Mester utca 60–62.
+36 1 210 7043
12 dec 2012

Az elektromos BMW 40 éve

elek40 éve gyárt elektromos autókat a BMW – vagy nem?

Az i3 érkeztével a BMW is felszáll az elektromos vonatra, marketingeseik eddig a fejlesztőközpontok raktáraiban porosodó autókat vettek elő.

A BMW első elektromos kisautója, az i3 három ajtóval egyelőre Coupé Conceptként a kiállításokat járja, ennek ellenére a bajorok már nyár közepén megnyitották a londoni Park Lane-en található BMW- és Mini-szalonjaik mellett az első i Store-t, ahol majd a valóra vált i3 és annak ötajtós, plug-in hibrid verziója is kapható lesz. S bár soha nem verte nagydobra ez irányú fejlesztéseit, a BMW is legózgat egy ideje akkumulátorokkal és villanymotorokkal, ennek első megvásárolható eredménye mindenképp az i3 nagyon közeli rokona lesz.

40 évvel ezelőtt, az 1972-es müncheni olimpiára küldött flottában vetették be első két elektromos prototípusukat, melyek fejlesztését még 1969-ben kezdték el. Hajtásukat a Bosch által kifejlesztett 43 lóerős egyenáramú villanymotor, és autónként 12 darab, sorba kötött 12 voltos ólomsavas Varta akkumulátor biztosította, ezeket raklapra - nem EUR - rögzítve helyezték el a motortérben. 350 kg-os tömegével a cellacsomag nem volt túl jó hatással az autó vezethetőségére, de könnyen ki lehetett cserélni frissen feltöltött egységgel, és villanymotorjuk generátorként is funkcionált, bár nyilván nem túl hatékonyan. Azon izgultak, hogy vajon meg tudja-e majd tenni a 42 km-es maratoni távot, ahova kísérőkocsinak szánták: sikerült.

1975 júniusában a legnagyobb titkolózás közepette építették második villanyautójukat: egy leselejtezett 700-asba szereltek villanymotort, és 10-re csökkentették az energiát adó Varták számát. Ebbe már a töltőberendezést is bekábelezték, így a celláit otthoni hálózatról is fel lehetett tölteni, ehhez 14 óra kellett.

1981-ben fogtak bele egy nagy hatótávú elektromos jármű kifejlesztésébe, ez végül 1987-re hozta meg gyümölcsét: 8 darab 325 iX-et elsőkerekesre alakítottak, beléjük pakolták az ABB (Asea Brown Boveri) által akkor direkt e célra, azaz e-autók hajtására szánt nátrium-kén akkumulátorokat, villanymotort és vezérlést, és remélték, hogy a korábbiakhoz képest háromszoros kapacitású akkumulátorokkal elért súlycsökkentés elegendő lesz: nem így lett. Egy darabig használt egy kombit a német posta, állami szervekhez is került pár, de ekkor már tudták, hogy a működő villanyautóhoz sokkal durvább megszorításokra lesz szükség.

1991-ben a Frankfurti Autószalonon állították ki az i3-ra döbbenetesen hasonlító E1 tanulmányt, majd egy évvel később Los Angelesben az E2-t. Ők voltak az első teljes egészében villanyautónak épített BMW-k. Karosszériájuk sajtolt alumínium elemekből, motorháztetejük és csomagtérajtóik alumíniumból, külső héjuk pedig újrahasznosított műanyagokból készültek. Az akkumulátorokat a hátsó ülések alatt helyezték el, míg az immár saját fejlesztésű villanymotort a váltóval együtt a hátsó tengelyre illesztették. A töltési idő 220 voltos hálózaton 6 órára csökkent, és 2 órás gyorstöltőt fejlesztettek hozzá. Az autó hatótávja már a maiakkal megegyező 160 km volt, bár ezt nyilván nem olyan kényelemmel és üzembiztonsággal hozta, mint a most forgalomban levő - forgalomban levő? - villanycsodák. Két év alatt kiderült, hogy a nátrium-kén akku nem a legbiztonságosabb, melegszik, bizonyos körülmények között kigyulladhat, vagy felrobbanhat, így '93-ban Frankfurtban már ZEBRA típusú nátrium-nikkelklorid akkukkal feljavított verziót prezentáltak, mely mind hatótáv, mind teljesítmény tekintetében felülmúlta az eredetit.

A sikeres tanulmány után '92-ben ismét szériakocsikkal is kísérleteztek, 25 darab E36 325-ösből lett BMW electric. Közülük 8-an a fejlesztési és technológiai minisztérium által támogatott, mindennapi használaton alapuló teszten, 6-an pedig a bajor tartományi kormány flottájában kötöttek ki. Időközben ezeket is kén-nikkelklorid akksikra állították át, a villanymotorok 60 lóerős teljesítményt értek el, újabb gyorstöltőik pedig 40 perc alatt már 75%-os töltöttséget garantáltak. 2008-ban készült el a Mini E, az első nagyszabású mozgó tesztlabor 200 lóerős aszinkron motorral és 35 kWh-s lítium-ion akkumulátorral. 8,5 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100-ra, de óvatos használattal akár 250 km-t is megtesz: Európában és Amerikában összesen 600 példány fut belőle magán és céges felhasználók kezei közt, az innen begyűjtött adatokat pedig a Megacitynek indult, mára i3 Conceptté szelídült villanyautó fejlesztésénél használták fel.tromos autókat a BMW – vagy nem?

12 dec 2012

Amit a hibridekről tudni kell, avagy melyik milyen?

Magára valamit is adó autómárka ma már kínál valamilyen hibridet, ám különbség még mindig sok van köztük. Melyik milyen?

Míg a 80-as, 90-es évek egyik autóipari hívószava a Turbo volt, ma talán hasonlónak számít a Hybrid, azaz magyarul a hibrid. Menőnek számít, szeretjük látni, hallani. Hiszen jókat árul el a tulajdonosról: a környezetére adó, felelős és egyben tehetős ember, a hibrideket ugyanis nem olcsó autóként ismertük meg. 15 évvel ezelőtt, amikor az első sorozatgyártású hibrid, a Toyota Prius piacra lépett az Egyesült Államokban rögtön sikk lett, s még ma is menőnek számít hibriddel járni. Ma persze már nem csak menő, akár józan választás is lehet, bizonyos esetekben, például a Toyota Yaris esetében már minden szempontból józanabb választás, mint egy gázolajos, hiszen felára ahhoz képest minimális, motorja hamarabb eléri üzemi hőfokát, és alapból automata váltós. De mi is az a hibrid?

Eredeti jelentése szerint két vagy több, különböző elvű erőforrásból táplálkozó jármű - ilyen értelemben azonban a dongó motoros kerékpár is annak tekinthető, nem is beszélve a Babettáról. Az embert persze nem szokás önálló erőforrásként említeni, így maradnak a belsőégésű és villanymotort kombináló hibridek, melyek igen sokféleképp osztályozhatók. Például motor, hajtási elv vagy a hibridség foka szerint. Hibridjeinél a legtöbb gyártó benzinmotorral kombinálta, illetve kombinálja a villanymotort, kivétel azonban bőven akad. Citroën DS5 Hybrid4, Peugeot 3008 Hybrid4, Peugeot 508 RXH, s még több tartozik e csoportba, ha a mikrohibrideket is hibridnek tekintjük.

Akkumulátor és villanymotor hátul, dízelmotor és robotizált váltó elöl, ez a PSA, azaz a Peugeot-Citroën csoport HYbrid4 rendszere

A mikrohibrid ugyanis nem igazi hibrid, nincs benne olyan villanymotor, ami akárhogyan is részt tudna venni a hajtásban, ezen autók nem mások, mint stop-start elektronikás hagyományos hajtásláncúak. A smart esetében, illetve a Citroënnél is találkozhatunk ilyennel, utóbbiaknál az elnevezés annyival védhető, hogy hagyományos önindító helyett - annál gyorsabban és finomabban - nagyobb teljesítményű generátor indítja be a belsőégésű motort, így az nem csak a már lefékezett, hanem a lassan guruló autó esetében is megállhat, hiszen, ha szükség van rá, akkor gyorsan újra tud indulni. Ezekben azonban nincs komolyabb hibrid akkumulátor, csupán növelt kapacitású az indítóakku, s nincs a hajtásban segíteni tudó, komolyabb fékezéskori visszatáplálást adó villanymotor sem, legfeljebb a generátor gerjesztését lehet motorféküzemre időzíteni, ezt azonban ma számos, nem mikrohibrid(nek hívott) modellben is megteszik a gyártók.

Hibridfajták
Mikrohibrid Citroën e-HDi rendszerek, smart fortwo micro hybrid
Mild hybrid BMW ActiveHybrid 7, Honda IMA rendszerek (Jazz, CR-Z, Civic, Insight), Mercedes-Benz S400 Hybrid
Full Hybrid Audi Q5 hybrid, Audi A6 hybrid, Audi A8 hybrid, BMW ActiveHybrid 3, BMW ActiveHybrid 5, Citroën DS5 HYbrid4, Infiniti M 35h, Lexus CT 200h, Lexus GS 450h, Lexus RX 450h, Mercedes-Benz ML 450 Hybrid, Porsche Panamera Hybrid, Porsche[ Cayenne Hybrid, Toyota Yaris Hybrid, Toyota Auris Hybrid, Toyota Prius, Toyota Prius+

Következő lépcső a mild, azaz enyhe hibrid, melyben van ugyan villanymotor, van továbbá rendes hibrid akkumulátor is, ám a villanymotor nem képes az autó önálló mozgatására, csak segít a hajtásban. Ilyen például a jelenlegi Mercedes-Benz S-osztály hibridje, vagy a BMW 7 ActiveHybrid, de a Honda IMA (Integrated Motor Assist) rendszerei is. Ezek is takarékosabbak, mint a hasonló teljesítményű hagyományos motorosak, ám a valódi, azaz full hibridekkel szemben emissziómentes üzemre nem vagy csak nagyon speciális esetben, már menet közben képesek – ha úgy vesszük, motorféküzemben persze a mai autók sem égetnek üzemanyagot. A mild hibridek közül például az IMA rendszeres Hondák városi araszoláskor villanymotorjuk hajtásával is tudnak gurulni, de induláshoz már mindenképp szükségük van a benzinmotor erejére, hiszen villanymotorjuk szerény, 14 lóerős teljesítményű.

error: Védett tartalom !!