ÁRAMKÖR Autóvillamossági Szakmai Egyesület hivatalos honlapja
1095 Budapest, Mester utca 60–62.
+36 1 210 7043
21 jan 2021

Mercedes EQA 2021 a Mercedes legelérhetőbb villanyautója

Megjött a Mercedes legelérhetőbb villanyautója

Objektíve valószínűleg nem ez a legjobb villanyautó a piacon, nem is kirívóan olcsó, mégis sikeres lehet a Mercedes másodiknak bemutatott elektromos szériamodellje.

Ahogy már korábban is sejthető volt, az EQA nem csak műszakilag, de formai szempontból is nagyon közeli rokona a hagyományos GLA-nak: a karosszérián is csak az orr- és a farrészt alakították át – igaz, ezeket elég alaposan – a többi részleten nem változtattak.

Nem is biztos, hogy ez baj: a GLA egész formás jószág, elég népszerű is – 70 ezer stabilan elfogy belőle egy átlagos évben – így nem alaptalan feltételezés, hogy villanymotorral is szeretni fogják. Az autó orrán és farán az autó teljes szélességében végigfutó LED-csíkok, illetve elöl a benövesztett hűtőrács a domináns, ezekről lehet viszonylag egyszerűen felismerni az EQA-t, azon túl, hogy ez a változat a beszámolók szerint is igen csendes.

Úgy tűnik, a Mercedesnél ismét igyekeznek a gusztusos tálalással eladni az elektromosított modellt, ha célszerűségben valamelyest le is maradtak a konkurenciától. A nem villanyautókhoz tervezett MFA2 platform alkalmazásának egyik hátránya, hogy az akkucsomag jócskán belóg az autó belsejébe, ami egyebek közt a csomagtérből is elvisz egy szép nagy darabot. A maradék 340 liter sem használhatatlanul kevés, de a VW ID.4 543 literjéhez képest azért inkább viccnek tűnik, mint komolynak. A korábbi álcázott teszt alapján a hátsó üléssor térkínálata sem nevezhető királyinak – talán ezért is igyekeznek úgy beállítani, hogy az EQA fiatalos autó: két személlyel ezekből a hátrányokból nem igazán derül ki semmi.

Igazságtalannak tűnhet, hogy az EQA-t az ID.4-eshez, és nem a méretben hozzá közelebb álló ID.3-hoz hasonlítjuk, de ezt az árazás indokolja: a Mercedes elektromos belépőmodellje – legalábbis a most leleplezett, fronthajtású 250-es – árban a nagyobb VW-hez áll közelebb a maga 47 540 eurós árával. Ennyit persze kevesen fizetnek majd érte Németországban, hiszen ott 9000 euró támogatást lehet kapni villanyautó-vásárláshoz. Másutt viszont ez lehet a mérvadó ár, ami átszámítva majdnem 17 millió forintot jelent.

A műszaki tartalom egyébként villanyautós mércével is teljesen átlagos: 66,5 kWh-s akku táplál egy 190 lóerős villanymotort. Ez a párosítás 8,9 másodperc alatt gyorsítja az autót 100 km/h-ra, a végsebességet pedig – alighanem a hatótáv megőrzése érdekében – 160 km/h-ra korlátozták. A WLTP mérés szerint így egy töltéssel 426 km tehető meg, ami az ID.4-hez képest megint csak durván száz kilométer lemaradást mutat.

A fiatalos marketinggel, az erős jelvénnyel és a csinos csomagolással azonban mindez mellékkörülménnyé válhat, az árazás pedig még előny is lehet egyes piacokon. Az EQA képességei pedig mindenkinek bőséggel elegendőek lesznek, aki átlagos használatra keres zéró-emissziós közlekedési eszközt.

Az EQA forgalmazása Európában hivatalosan február 4-én indul.

02 dec 2020

Elektromos autó árak és állami támogatás

Elektromos autó árak és állami támogatás – „A megfizethető árú elektromos személygépjármű és segédmotoros kerékpár (robogó) beszerzésének támogatása”
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Klímavédelmi akciótervhez kapcsolódóan pályázati kiírást tett közzé az elektromobilitás elterjedésének ösztönzése érdekében, új, a pályázat benyújtását megelőzően forgalomba még nem helyezett, vagy a márkakereskedő, illetve az importőr által tesztautóként saját tulajdonban forgalomba helyezett (az első forgalomba állítástól a megrendelés dátumáig eltelt maximum 180 nap és 6.000 km futásteljesítményen belül), tisztán elektromos személygépjármű és/vagy elektromos robogók megvásárlásának valamint zárt, vagy nyílt végű pénzügyi lízing és operatív lízing keretében elektromos autók beszerzésének állami támogatására.
Újdonságok az eddigi megszokott állami támogatáshoz képest :
Szélesebb kör számára biztosít elérhetőséget az új pályázat.
Jelentősen növekszik a támogatás mértéke bizonyos kategóriákban.
Tisztán elektromos motorok és robogók vásárlását is támogatja a kormány.
A taxi használatú járművek magasabb támogatást kapnak mint korábban.
Gyorsítanak az elbírálás és kifizetés időszakán.
A vissza nem térítendő támogatás a 11 millió forintos beszerzési ár alatt: elérheti a 2,5 millió forintot. Az eddigi 1,5 helyett
11-15 millió forintos árú elektromos autók esetén pedig 0,5 millió forint az állami támogatás.
15 millió forint felett egyáltalán nincs állami támogatás elektromos autóra!
Elektromos robogó: csak nem természetes személyek számára érhető el. 100 ezer és 1 millió forint között a támogatás mértéke elérheti az 55%-ot.
A személyszállítás céljából beszerezni kívánt tisztán elektromos gépjárművek esetében a beszerzési ársáv 1 és 15 millió forint lehet és itt a támogatási arány akár 55% is lehet.
2022 június 1-ig fut a pályázat vagy az összeg kimerüléséig.
A pályázati keret 5 milliárd forint. A taxi alprogram 2 milliárd forintot tehet ki legfeljebb.
Továbbra sem jár állami támogatás a plug-in hibrid és a használt elektromos autókra!
Elektromos autó árak és állami támogatás – A pályázat 2020. június 15. reggel 8 órakor nyílik meg! Az új pályázati kiírás ide kattintva elérhető és továbbra is a IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. a program lebonyolítója! Fontos megemlíteni, hogy a dokumentumokat ügyfélkapus és cégkapus azonosítást követően lehet csak benyújtani, elektromos formában. További újítás, hogy a pályázat benyújtását követően saját felelősségre az elektromos jármű megrendelhető, azonban a jármű továbbra sem vehető át a támogatói okirat nélkül.

03 Sze 2020

ENYAQ: a Škoda legújabb villanyautója

Az ENYAQ nem egy új tőzsdeindex, hanem a Škoda tisztán elektromos SUV neve lesz. A sokak számára meglepő név eredetét szerencsére elmagyarázták a sajtóközleményben: Az E az elektromobilitásra utal, a szó végén lévő Q pedig a SUV kialakításra utal a Škoda családban. Az autó elnevezése az ír „Enya” névből származik, ami az „élet forrása”. Maga az Enya az ír „Eithne” szóból származik, jelentése „lényeg”, „szellem” vagy „elv”.

A Škoda szemszögéből az „élet forrása” szimbolizálja a gépjárműgyártó belépését az elektromos mobilitás új korszakába, és összhangban áll a Škoda márka állításával: „A találékonyság vezette – okos ötletek 1895 óta”. Ez egy új kezdetet jelent, amely együtt jár a ŠKODA ENYAQ temperamentumával, valamint a ŠKODA mérnökeinek szenvedélyével és innovatív erejével az új elektromos SUV iránt.

A tisztán elektromos Škoda SUV alapját jelentő Vision iV tanulmányautót már láthattuk a bécsi autószalonon, Svédországban pedig már előrendelés is adható le rá. Egyes pletykák szerint a tanulmányautó kupé jellegű hátsó kialakítása helyett a sorozatgyártásba kerülő modell egy konzervatívabb, kombi jellegű hátsót kaphat.

03 Sze 2020

Hogyan készülnek a Teslák a kínai gigagyárban

Lenyűgöző videó arról, hogyan készülnek a Teslák a kínai gigagyárban

Tesla China - Shanghai Gigafactory

 

A Tesla egy videót tett közzé, amelyben a sanghaji gyár működését mutatják be. A gyárban új gyártósort állítottak termelésbe, szoros összefüggésben azzal a céllal, hogy a termelést első körben 150 000, majd 250 000 autóra emeljék.

A lenyűgöző videóban robotok készítik a Model 3-asok karosszériáját, festését és látnak el egyéb folyamatokat. A felgyorsított lejátszásnak köszönhetően az elejétől a végéig láthatjuk a gyártás lépéseit.

A futurisztikus videóban még emberek is szerepet kapnak, azonban Musk már 2017-ben is hangsúlyozta, hogy a végcélja az „alien dreadnought” nevezett gyártási mód elérése ami szinte teljes automatizálást jelent, a gyártósor fejlesztésével párhuzamosan néhány év alatt elérhetik a „hármas verziót”, nyilatkozta Musk még 2017-ben:

A gyártósoron egyáltalán nem lehet ember, mert akkor emberi sebességre esik a gyártás. Tehát magában a gyártási folyamatban nem vesznek részt emberek. Ők fogják karbantartani a gépeket, fejlesztik őket, és kezelik az esetleges hibákat, rendellenességeket.

A cég a teljes automatizálást ugyan még messze nem érte el, és bár még 2020-ban sincs konkrét dátum erre, de újabb lépést tett a cél felé az amerikai autógyártó.

A Tesla sanghaji gyára 2019 novemberében kezdte meg a termelést. A termelés gyors ütemben futtatták fel, 2020 második negyedévében a cég azt becsülte, hogy a negyedév végére a gyártást 200 000 autó/év szintre tudják emelni.

Sok kínai székhelyű gyárhoz hasonlóan a sanghaji Gigafactory is leállt az első negyedévben a kínai lezárás miatt, sőt, alkatrészhiány miatt néhány napra májusban is le kellett állítaniuk a termelést.

A cég 2019 decemberében kezdett autókat exportálni a gyárból, alig 11 hónappal az építés megkezdése után.

 

10 aug 2020

Tízszer gyorsabb számítógépet kapnak az Audik

Már most is több számítógép dolgozik a személyautók mindegyikében. Van, amelyikről többet tudni – például ilyenek a vezető által kezelt navigációt, rádiót, hifit és egyéb beállításokat vezérlő rendszerek – és van, amelynek legfeljebb a létezéséről hallhattunk, és a háttérben dolgoznak az autó főegységeinek irányításán.

Ez utóbbi kategóriába tartozik az Audi új Integrated Vehicle Dynamics Computer (IVDC) nevű számítógépe, amely állítólag minden jövőbeli Audiban központi szerepet játszi majd, az A3-astól a Q7-esig. A gyártó erről egyelőre annyit árult el, hogy akár 90 alrendszer irányítására is alkalmas az új fejlesztésű eszköz, és mintegy tízszer nagyobb teljesítményű az eddig használt legerősebb hasonló vezérlőegységnél.

Úgy alakították ki, hogy bármely típusba bekerülhessen, és bármilyen alrendszer szabályozásában részt vehessen: villanyautókban ez végzi majd a fékezéskor az energia-visszanyerési folyamat irányítását, a sportos modellekben pedig az aktív futóműelemek összehangolását. Ráadásul ez a számítógép teszi először lehetővé, hogy egyetlen eszköz irányítsa a futómű és a hajtásrendszer elemeit.

Bár azt egyelőre nem árulták el, hogy mely típusban alkalmazzák először az új vezérlőegységet, azt elmondták, hogy az új számítógép készen áll a szériagyártásra, és a cél az, hogy rövid időn belül minden egyes Audi modellben átvegye a korábbi vezérlőegységek feladatköreit.

A bejelentésnek az ad még nagyobb súlyt, hogy a VW csoport vezetése nemrég úgy határozott, az Audi irányítása alatt folytatja a házon belüli összevont szoftver-fejlesztéseket is. Így nem kizártl, hogy az IVDC később a cégcsoport más márkáinál is felbukkan majd.

31 Júl 2020

A vártnál gyorsabb lesz a plugin hibrid- és villanyautók térnyerése

Egy friss tanulmány szerint 10 év múlva minden harmadik eladott új autóban lesz valamilyen komolyabb villanymotor.

A Deloitte tavaly év elején arról számolt be, hogy 2030-ban várhatóan mintegy 21 millió plugin hibrid, illetve tisztán elektromos hajtásláncú új autó kerül majd forgalomba. Ehhez képest a vállalat most nyilvánosságra hozott legújabb tanulmányában már az szerepel, hogy 10 év múlva ezen járművek piaca várhatóan 31,1 millió autót fog számlálni.

A Deloitte azzal számol, hogy idén mintegy 2,5 millió plugin hibrid és villanyautó talál gazdára, és ez a mennyiség 2025-re várhatóan 11,2 millió fog nőni.

A legfrissebb adatok szerint tisztán elektromos autóból már most többet adnak el, mint külsőleg tölthető hibridből, és a Deloitte szakértői szerint a villanyautók szektoron belüli térnyerése tovább fog fokozódni.

Amennyiben hihetünk az előrejelzéseknek, a részben vagy teljesen elektromos autók piacán 2030-ban már 81 százalék körüli lesz a villanyautók részesedése, ami azt jelenti, hogy 10 év múlva 12 hónap alatt mintegy 25,3 millió 100 százalékban elektromos autó talál majd gazdára.

21 Júl 2020

A Mercedes ígéri, elektromos csúcs modelljének a nyomába sem ér majd a Tesla

A világ vezető autógyártói hatalmas erőbedobással küzdenek azért, hogy ledolgozzák több éves hátrányukat a Teslával szemben az elektromos autózásban. Nincs ezzel másként a Mercedes sem, a német autógyártó kiemelt célja, hogy a 2021-ben piacra kerülő tisztán elektromos meghajtású EQS modellje számos tekintetben felülmúlja majd a Tesla Model S-t.

Az egyik ilyen terület az új modell hatótávolsága lesz, amely a tervek szerint meghaladja majd a 700 kilométert a WLTP menetciklus szerint. Ez jelentős különbség lenne, a Tesla Model S Long Range változata ugyanis 610 kilométer megtételére képes egyetlen feltöltéssel jelenleg - írja beszámolójában az Automotive News Europe.

Az EQS egy etalon lesz – jelentette ki Ola Kallenius a Daimler éves rendes közgyűlésén, a hónap elején. A vállalat vezérigazgatója hozzátette, hogyha luxusról, kényelemről és biztonságról van szó, akkor az EQS azonos ligában játszik majd, mint a Mercedes S-osztály.

Mindezzel kapcsolatban ugyanakkor két fontos dolgot muszáj megjegyezni. Egyrészt a Mercedes jelenleg kapható legnagyobb hatótávolságú elektromos modellje az EQC, amely egyetlen töltéssel 471 kilométert tud megtenni, NEDC menetciklus szerint. A valóságot jóval pontosabban tükröző WLTP menetciklus esetében ez az érték jóval kevesebb, durván 400 kilométer környékén van.

Másrészt nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Tesla már javában készül a jelen állás szerint szeptemberben megtartásra kerülő „Battery Dayre”, amelynek keretében Elon Musk, a cég vezére olyan új fejlesztéseket is bemutathat, amelyeknek köszönhetően érdemben növekedhet a Teslák hatótávolsága a közeljövőben.

16 Júl 2020

Leleplezték a következő elektromos BMW-t

Bár az i3-assal a BMW annak idején megelőzni látszott a konkurenciát, az iX3 azt jelzi, hogy mostanra beálltak a sorba, és nem is legelőre. Lemondtak a karbonszálas karosszériáról, helyette a legdivatosabb utcai terepjárójukat alakították elektromos hajtásúra. Íme a végeredmény.

Az amúgy sem kis darab X3-as átdolgozása elektromos modellé viszonylag nehéz autót eredményezett, még úgy is, hogy az iX3 csak hátsókerék-hajtású, egymotoros változatban készül majd. A padlóba épített 400 V rendszerfeszültségű, 80 kWh-s akkumulátor-csomag miatt 2260 kilogramm a jármű üres tömege. Így a 286 lóerős és 400 Nm csúcsnyomatékú motor ellenére is kész csoda, hogy 6,8 másodperc alatt eléri a 100 km/h-s tempót. Az iX3 végsebessége 180 km/h, ami a villanyautó-mezőnyben nem is számít kevésnek. Ezzel együtt az elektromos modell egyértelműen lassabb, mint a dízel X3-as, és ezt csak részben ellensúlyozza, hogy az akkumulátorok elhelyezkedése miatt a súlypontja sokkal alacsonyabbra került.

A fenti adatok ismeretében az 520 km-es NEDC, illetve a 460 km-es WLTP hatótáv egyáltalán nem rossz, a 150 kW-os maximális töltési sebesség pedig azt jelenti, hogy ha épp van a közelben megfelelő gyorstöltő, a töltés sem vesz majd el túl sok időt az utazásból. A gyáriak szerint 80%-ra fél óra alatt tölthető fel az akkucsomag. Az igazán érdekes persze a valóságot leginkább tükröző EPA szabványú hatótáv-adat lenne, de ilyen egyelőre nem tettek közzé.

Az iX3-as bruttó ára Németországban 69 800 euró lesz – átszámítva majdnem 25 millió forint – bár Németországban a bőkezű támogatások miatt 7900 euró lejön ebből az összegből. Még így is vagy 4000 euróval drágább lesz a népszerű dízelmotoros változatnál, de ez a különbség már nem olyan nagy, hogy az iX3 ne legyen életképes alternatíva az X3-assal szemben, így egyáltalán nem lenne meglepő, ha a típus hamar népszerűvé válna arrafelé.

16 Júl 2020

VW-alapokra épül a Fisker villanyautója?

Az már korábban is elhangzott, hogy a Fisker más autógyártóktól szerezné be legújabb modelljének alkatrészeit, de most hangzott el először a VW, mint lehetséges beszállító neve.

„A Fisker tárgyalásban van a Volkswagennel, hogy biztosítsa az akkumulátor-beszerzései forrását. Ezzel a világ legnagyobb akkumulátor-beszerzésének előnyeiből részesülhetünk” - írta a cég egy befektetőknek készített prezentációban. Ezen felül azt is említették, hogy felére csökkentik a fejlesztési időt és jelentősen visszafogják a költségeket azzal, hogy a VW szabvány villanyautó-platformját használják.

A Volkswagen tavaly tavasszal külön tanulmányautót készített, csak annak a hangsúlyozására, hogy szívesen megosztják szabványos műszaki alapjaikat kisebb külső gyártókkal. A német óriás időközben a Forddal is megegyezett egy MEB alapú modell kifejlesztéséről, de a Fisker lehet az első olyan külső cég, amely él a lehetőséggel.

Ha minden jól megy, ezzel mindenki nyer: a Fisker gombokért jut a kész technikához, a Volkswagen pedig csökkentheti a költségeit azzal, hogy nagyobb példányszámban gyárthat, mint ha csak a saját igényeit elégítené ki.

Herbert Diess, a VW-csoport vezérigazgatója még 2018-ban beszélt arról, hogy mintegy 50 millió villanyautóhoz elegendő akkumulátor-gyártó kapacitást kötött le a következő évekre – nyilván jelentős kedvezményeket elérve – és úgy néz ki, a Fiskernél is arra számítanak, hogy a VW-n keresztül olcsóbban juthatnak hozzá az akkumulátorokat alkotó cellákhoz.

24 jún 2020

Villanymotorral mutatják be az új Opel Mokkát

Az új Mokkával válik teljessé az Opel SUV-kínálata, és egyben ez is lehet a legnépszerűbb a terepjárós fazonú modellek között.

Eddig volt némi átfedés a Mokka X és a Crossland X között, hiszen az előbbi egy kicsit hosszabb volt, az új Mokkával azonban rendeződnek a viszonyok. Ez ugyanis 12,5 centivel rövidebb lett az elődjénél, így bő 6 centivel a Crosslandnál is kisebb. A Mokka a maga 4,15 méteres hosszával így egyértelműen az alapmodell szerepét láthatja el. Ugyanakkor a 10 centivel szélesebb karosszéria és a 2 mm-rel nagyobb tengelytáv alapján úgy tűnik, szűkebb nem lesz az új változat, vagyis legfeljebb másképp lesz szűk, mint az elődje volt. Még a csomagtér mérete sem változott, továbbra is 350 liter fér a Mokka ötödik ajtaja mögé.

A műszaki alapokat itt, a Corsához és az összes, hasonló méretű PSA tömegmodellhez hasonlóan a CMA szabvány platform adja, aminek az egyik következménye, hogy ehhez az autóhoz is készen van az elektromos hajtás. Egyelőre ez is az egyetlen, amelyről adatokat közöltek. A számok ismerősek lesznek: itt is 136 lóerős motort és 50 kWh-s akkumulátort alkalmaznak, ami itt 320 km megtételére lesz elegendő, a 100 kW-os egyenáramú gyorstöltéssel pedig fél óra alatt újra 80%-ra tölthető az akkucsomag.

Bár a műszaki rokonság egyértelmű a Peugeot 2008-assal, a formaterv erről egyáltalán nem árulkodik. Az autó megjelenése egyértelműen az Opel stílusához illeszkedik – erről árulkodik például a jellegzetes tetőkialakítás – és ez az első szériagyártmány, ahol már az egykori Manta A-t idéző új orrkialakítást alkalmazzák.

Később nyilván megmutatják a szélesebb közönségnek szánt benzines és dízelmotoros kiviteleket is, nagy meglepetés viszont azoktól sem várható: a PSA szabványos 1,2 literes háromgengeres benzinesein és 1,5 literes dízelmotorokjain kívül más nem igazán várható itt sem.

A Mokka korábban is elég népszerű típus volt – a legjobb évében, 2017-ben, mielőtt kiderült, hogy a napjai meg vannak számlálva, majdnem 170 ezer fogyott belőle – és ez az új változat talán még az elődein is túltehet. Ha a jelenlegi piaci trendeket nézzük, az ilyen kisebb szabadidő-autók iránti kereslet gyors növekedést mutat Európában, és így első ránézésre a Mokka is tudja, amit a kategória többi résztvevője.

06 máj 2020

Készülnek az önjáró autók korszakára

Az önvezető járművek megjelenése és közúti elterjedése idővel biztosan bekövetkezik. Ebből adódóan – vagy inkább ezt megelőzve – átalakulnak a jelenlegi jogintézmények, az eddig ismert és régóta alkalmazott jogszabályok, például a büntetőjogi felelősség meghatározásának módja is.
A témában dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a győri Széchenyi István Egyetem dékánja segített eligazodni.

Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ egyik projektjének célja egy átfogó jogi elemzés készítése az önvezető járművek által érintett jogi problémákról, illetve a kutatók javaslatokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a
technikai fejlődéshez igazodóan a jogalkotónak milyen lépéseket, módosításokat kell végrehajtania. A projekt ugyanakkor a biztosítótársaságok, autógyártók számára is figyelemre méltó következtetéseket fogalmaz meg. Ezek mellett vizsgálják
az autonom járművek morális-etikai vonatkozásait is, amelyek a jogi szabályozásban kétségkívül szerepet játszanak. Az ember és a gép találkozása, az ebből következő eseménysorozat etikai és morális kérdéskört is felvet.
– A feltételezett, Ipar4.0-nak hívott forradalmi áttörés az önvezető járművek megjelenésével jár, ami a közlekedésre is kihat. Az intenzíven folyó tesztelésekből gyanítható, hogy ez a jövőkép nem túl távoli. A jogi környezet átalakítása
viszont nélkülözhetetlen lesz. Ezért végzünk egy átfogó elemzést az automata járművek szerteágazó jogi kérdéseiről. Hiszen a technika ilyen irányú fejlődése a közúti szabályozás mellett átforgatja például a közigazgatási jogot, ami a járművek közúti engedélyezésére vonatkozik vagy a
büntetőjogot, mert egy baleset során indított felelősségre vonás alapja más lesz, mint ma. Így viszont a polgárjog is módosul, mert a káreseményből adódó költségek nem feltétlenül a tulajdonosra hárulnak majd – mondta
dr. Fazekas Judit dékán. A FIEK alprojekt vezetője szerint, ha minden funkciót átvesz a robot, már nem beszélhetünk kizárólag a sofőr személyes felelősségéről. Más megközelítésben kell vizsgálni a büntetőjogi szabályozást, hogy az mégis koherens maradjon.
Előtérbe kerül a gyártó, az alkatrészbeszállító, valamint a szoftver készítőjének felelőssége, hiszen egy terméket adnak el nekünk mindennapi használatra. Aztán ott van a szerzői jogi nézőpont, mert a szoftver készítője mellett egy
adott intézmény is felelősségre vonható, aki a fejlesztést kéri és közreadja. A dékán hozzátette: mindez nem menti fel a tulajdonost, mert az önvezető autók korában is az ő dolga forgalmi szempontból biztonságos közlekedésre alkalmas
állapotban tartani a járművet. Ha például a téligumi hiánya miatt történik a baleset, akkor nem a kocsi gyártóját veszik elő, mert nem termékhibáról beszélünk.
– A jelenleg élő felelősségi kategóriák párhuzamosan fognak futni az új, intelligens rendszerek által okozott károk vizsgálatával. Ezért is fontos az alapos felkészülés, hogy a jogi környezet pontos, de ne túlszabályozott legyen és ne gátolja
az innováció folyamatát. Nagy előnye lesz az automatizált járművek elterjedésének, hogy a közúti autóbalesetek száma vélhetően csökkenni fog. Emiatt káresemény sem lesz annyi, mint manapság. Az biztos, hogy a kötelező felelősségbiztosítás
rendszerét módosítani kell egy kiszámítható kockázatviselés alapján. Ennek a kérdéskörét már vizsgáljuk, mert bár évek telnek még el, mire önvezető autókat látunk, de időben fel kell rájuk készülnünk – szögezte le dr. Fazekas Judit.

04 feb 2020

Akkumulátor-gyártó céget alapít a Toyota

A Prime Planet Energy and Solutions nevű új vállalkozás célja, hogy ellássa akkumulátor-cellákkal az autóipart. A technológia a japánok régi partnerétől, a Panasonictól érkezik, de az új cégben a Toyotáé lesz a vezető szerep. A hivatalosan április 1-én induló vegyesvállalat 51%-ban a Toyota, 49%-ban a Panasonic tulajdona lesz, és a tervek szerint több mint ötezer dolgozót foglalkoztat majd.

Adódik az összehasonlítás a Panasonic és a Tesla közös akkumulátor-gyárával, amely a Gigafactory-n belül működik, de van néhány jelentős eltérés. Egyrészt a Toyota-Panasonic vegyes vállalat nem kizárólag magának gyárt majd, de a tervek közt szerepel más autógyártók kiszolgálása is. Másrészt míg a Teslánál hengeres cellák készülnek – elsősorban 20700-as szabvány cellák – addig a Prime Planet hasáb formájú Li-ion akkumulátorokat gyárt majd. Ezek elvben jobb helykihasználást tesznek lehetővé, viszont hűtési szempontból kevésbé kedvezőek a hengeres celláknál.

Nem ez az első közös Panasonic-Toyota vállalat, amelyet akkumulátorok fejlesztésére és gyártására alakítottak: 1996 óta működik a Primearth EV Energy nevű cég, amely a Toyota hibridjei számára gyárt akkumulátorokat.

Akio Toyoda, president of Toyota Motor Corp., left, shakes hands with Kazuhiro Tsuga, president of Panasonic Corp., during a joint news conference in Tokyo, Japan, on Wednesday, Dec. 13, 2017. Toyota and Panasonic, the worlds largest supplier of electric-car batteries, are exploring a joint business to develop power equipment for zero-emission vehicles as governments and the global automobile industry move to tackle pollution. Photographer: Tomohiro Ohsumi/Bloomberg via Getty Images
14 jan 2020

Szoftverhibákkal küzdenek a VW ID3 fejlesztői

Már az új Golf esetében is hasonló gondok adódtak, és az ID3 fejlesztésében is a stabil szoftver lesz a legutolsó, ami elkészül. Állítólag legalább 20 ezer autó fedélzeti számítógépét kell majd utólag frissíteni, hogy minden a helyére kerüljön.

Miközben az autók kézzel fogható részének fejlesztése egyre gyorsabban megy, nem kis részben a számítógépes módszereknek köszönhetően, az egyre összetettebb szoftver tökéletesítése egyre több időt vesz igénybe. A német Manager Magazin értesülése szerint a Volkswagen ID3 esetében különösen igaz ez: hiába indult el a gyártás Zwickauban, az autókba egyelőre ideiglenes program kerül, amelyet később cserélnek ki a a véglegesre. Ez nem is olyan kis költség, mivel a forgalmazás nyári beindítására 20 ezer autó már készen lesz, és úgy tudjuk, az ideiglenes program nem frissíthető távolról.

Az autókon futó szoftver az utóbbi években rendesen elbonyolódott a VW szerint. A nyolcas Golf kapcsán említették, hogy 100 millió soros programkód fut csak az információs és szórakoztató rendszerén, ami durván a tízszerese a 2010 környékén jellemző programok méretének. Az ID3 ráadásul nehezebb eset: míg a Golfnál egy már meglevő szoftvert igazítottak az igényekhez, az elektromos modell lesz az első, amely az új fejlesztésű, E3 jelzésű szoftvercsaládot kapja. Magyarán itt a program nagy része teljesen új

A gyáriak elismerték, hogy akadnak nehézségek, de azt is jelezték, hogy a határidőn emiatt nem módosítanak. „A terv továbbra is az, hogy 2020 nyarán piacra dobjuk az ID3-at.” - mondta a VW szóvivője.

29 okt 2019

Nyolc elektromos Opel jön két éven belül

Az persze kategóriánként eltérő, hogy a konnektor milyen műszaki megoldáshoz vezet. A nyolc újdonságból hat lesz tisztán elektromos hajtású, kettő pedig tölthető hibrid.

A villanyos modellek természetesen egytől egyig a Peugeot alapú Opelek változatai lesznek. A Corsa-e után, még 2020-ban érkezik a Grandland X Hybrid 4, amelyben a hibrid hajtás egyben összkerék-hajtást is biztosít. Ezen felül a Vivaro furgonból, és a Mokka X-et leváltó, a Corsával azonos alapokra épülő kis terepjáróból mutatnak be tisztán elektromos változatot.

Négy másik modell érkezik 2021 folyamán: a személyszállító Combo Life és a teherszállító Combo Cargo, valamint a Zafira Life (a személyszállító Vivaro) tisztán elektromos hajtáslánccal érkezik, míg az Astra következő generációjából konnektoros hibridet mutat be az Opel.

Hosszabb távra, 2024-ig azt ígérik, hogy minden típusból lesz valamilyen, legalább részben elektromos hajtású változat. Egyébként ebből a bejelentésből is látszik, hogy az Opel, a PSA csoport többi részéhez hasonlóan igyekszik minél több modelljében használni ugyanazt az elektromos hajtásláncot. Amennyire most tudni lehet, az összes most bejelentett, tisztán elektromos autójukba ugyanaz a 100 kW-os hajtás kerül szintén szabványos elemekből felépíttet akkumulátorokkal.

28 jún 2019

Japán-kínai villanyautó-töltő

Bár egyelőre nagyon kevés villanyautó fut az utakon, töltőszabványból már most sokkal több van a szükségesnél. A japán autógyártók és áramszolgáltatók kifejlesztették a Chademo-csatlakozót, az európai és amerikai autógyárak a CCS nevű megoldást támogatják, a Teslának is van saját szabványa a Supercharger hálózathoz, Kínában pedig egy GB/T nevű megoldás terjed.

A nagy hír az, hogy a négyféle szabványból kettő hamarosan eggyé válhat. A Chademo és a GB/T csatlakozót egyféle megoldás váltja fel a jövőben, ami a képen is látható. Az új dugóra azért van szükség, mert növelni szerették volna az elérhető töltési sebességet mindkét jelenlegi szabvány esetében. A közös csatlakozó elvileg 900 kW csúcsteljesítményt is át tud vinni (900 A maximális áramot és 1000 V feszültséget visel el) – ami bőven túl van a jelenleg használt legnagyobb töltési teljesítményen.

Pillanatnyilag Németországban működik a leggyorsabb villanyautó-töltő 450 kW maximális teljesítménnyel, kísérleti jelleggel, Észak-Amerikában pedig több, 350 kW-os töltőt is átadtak már, de ezek sem jellemzőek egyelőre. A tipikus gyorstöltők csúcsteljesítménye 50 és 120 kW között mozog, és a villanyautók többségének elektromos rendszere sem enged ennél nagyobb teljesítménnyel tölteni.

Persze mindenkinek az lenne a legjobb, ha egyetlen közös világszabványt fogadnának el a villanyautó-gyártók és a töltőállomások készítői, de erre egyelőre kevés esély látszik. Az új Chademo GB/T csatlakozó viszont legalább a japán és kínai gyártók termékeit egységessé teheti ilyen szempontból.

19 jún 2019

Mikortól nem vehetünk benzines autókat?

Bemondott egy dátumot a Continental-vezér

2030 után a dízel és benzines motorok utolsó generációja fog az utakra kerülni, 2040 után pedig már elképzelhető, hogy befejeződik a benzines és dízelautók értékesítése - mondta Elmar Degenhart, a Continental vezérigazgatója.

Az nem újdonság, hogy jelentős változáson megy keresztül az autóipar: az elektromos autózás térhódítása megállíthatatlannak tűnik. Ahogy arról a Portfolio korábban beszámolt, az Európai Unióban és az EFTA jelentősebb személygépjármű-piacain 2018-ban összesen több mint 170 ezer új, tisztán elektromos személyautót (BEV) értékesítettek, ami közel 30 százalékos növekedés a 2017-es évhez képest, 2016-hoz viszonyítva pedig megduplázódott az értékesítések száma.

Európában, a tisztán elektromos személyautó-értékesítések piaci részesedése 1,5 százalék körül mozgott 2018-ban, köszönhetően az e-mobilitás szempontjából rendkívül kedvező szabályozói és gazdasági környezetnek. Az évek óta tartó dinamikus növekedési trendek eredményeként Európában már több mint 600 ezer tisztán elektromos személyautó közlekedik.Magyarországon tavaly közel 1200 elektromos autó került forgalomba, 2019. február végére pedig már közel 4800 tisztán elektromos jármű rótta az utakat.
2030 után a dízel és benzines motorok utolsó generációja fog az utakra kerülni, 2040 után pedig már elképzelhető, hogy befejeződik a benzines és dízelautók értékesítése. 2050-től, ha minden jól megy, az utak és városok CO2 emisszió-mentesek lesznek - mondta Elmar Degenhart, a Continental vezérigazgatója, aki szerint kis és könnyűsúlyú járműveknél valószínűleg a teljesen elektromos meghajtás lesz a legjobb megoldás.

A szakember szerint a nehézgépjárművek esetén, amelyek rendszerint hosszú időn keresztül vannak úton és nagyobb távolságokat tesznek meg, az akkumulátor nem számít öko-hatékony választásnak, viszont az elektromos meghajtással kombinált ultra-tiszta dízel és tiszta benzines motorok már ma is hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Elterjednek az önvezető autók

Korántsem csak az elektromos autók térhódítása várható a jövőben. A Continental technológiai vállalat saját közlése szerint csak vezetést segítő rendszerekből több mint 2 milliárd euró értékben tervezi értékesíteni. Ez pedig jól jelzi, hogy egyre nagyobb teret hódítanak majd az önvezető autók.

Egy autónak körülbelül 18 érzékelőre van szüksége a részleges automata vezetéshez. A teljesen automata, vagy önvezetés esetén ez a szám harmincra emelkedik, a vállalat célja, hogy ennek megfelelően fejlesszen - közölték.

Szoftverfejlesztők nélkül nem megy

Degenhart szerint az elkövetkező években a szoftvereket érintő eladások tízszer nagyobbak lesznek, mint ma, épp ezért a jövőben még több fejlesztőre lesz szükség. A Continental jelenleg 245 ezer embert alkalmaz világszerte, ebből 49 ezer mérnököt, akiknek több mint harmada rendelkezik szoftverrel kapcsolatos szakértelemmel. Ezen kívül a vállalat saját globális szoftverakadémiáján csak 2019-ben több mint 2000 alkalmazott vesz részt továbbképzésen. 2022 végére a szoftver- és IT-szakértők száma a jelenlegi 19 ezerről 25 ezerre fog növekedni a cégnél.

14 jún 2019

Európa legfejlettebb elektromosautó-töltője

A Honda kutatási és fejlesztési központjában adták át Európa legfejlettebb elektromosautó-töltőjét

  •  Az ultramodern, 940 voltos töltő négy autó egyidejű töltésére is alkalmas
  •  A rendszer 4x150 kW-os teljesítmény leadására képes
  •  A töltő az elektromos autók új nemzedékének igényeit is kiszolgálja
  •  A nyilvános töltőállomás a Honda jövőbeni kutatásait és fejlesztéseit is segíti majd
  •  Integrált hidrogéngenerátor és -töltő felállítását is tervezik a Honda szakemberei

Az iparági érdeklődés középpontjába került a Honda offenbachi kutatási és fejlesztési részlege, itt adták át ugyanis a kontinens legfejlettebb elektromos autóknak szánt töltőállomását. A 940 voltos rendszer négy villamos jármű egyidejű töltésére alkalmas, és különféle csatlakozóinak köszönhetően tulajdonképpen minden típussal kompatibilis. Maga a töltőállomás kizárólag megújuló energiát használ, parkolójának tetején például fotovillamos napelemek kaptak helyet. A rendszer további előnye, hogy rendkívül nagy teljesítmény jellemzi, egy időben akár négyszer 150 kW leadására is alkalmas. A töltőt a Honda Kutatási és Fejlesztési központja, az R&D Europe üzemelteti majd, s adottságaiból fakadóan az elektromos autók új nemzedékét is képes kiszolgálni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenkor villamos járművei (pl. kocsik, motorok, robogók) mellett a jövőben várható, nagyobb, erősebb akkumulátorokkal hajtott gépek igényeinek is megfelel.

A Honda R&D Europe befektetése az ún. Smart Company kutatási projekt keretein belül valósul meg, melynek célja, hogy a lehető leghatékonyabban aknázzák ki az energiaforrásokat Offenbach am Mainban. A 940 voltos kapacitás különféle elektromos autózással kapcsolatos kutatásokra is lehetőséget ad, nem mellesleg a Honda nemrégiben bejelentett, Electric Vision névre keresztelt stratégiájának is szerves része. A későbbiekben a Honda R&D Europe hidrogéntöltő-állomás és integrált hidrogéngenerátor építését is tervezi Offenbach am Main-i telephelyén, ezek üzemeltetéséhez szintén alternatív energiákat kíván felhasználni a neves japán gyártó. Végül, de korántsem utolsó sorban, fontos megemlíteni, hogy amennyiben a megtermelt energiát nem hasznosítja a töltőállomás, a „maradék” feltölthető a helyi elektromos hálózatba.

Yasunori Oku, a Honda R&D Europe alelnöke elmondta: – Úgy látjuk, hogy Európa, különösképp Németország rendkívül fontos az elektromobilitás fejlődése szempontjából, hiszen hatalmas a kereslet a villamos járművek iránt. Éppen ezért a Honda R&D Europe felgyorsítja kutatási folyamatait az Offenbach am Main-i központban, és a töltőhálózat mihamarabbi kiépítésére törekszik.” Heike Hollerbach, a város Energiaügyi és Klímavédelmi Hivatal környezetért felelős igazgatója hozzátette: „Nagy örömmel tölt el, hogy Offenbach am Mainban a Honda igyekszik megvalósítani nagyszabású terveit, példa értékű ez az elkötelezettség. Az elektromobilitás térnyerésének üteme mindent meghatároz, beleértve a parkolási szabályokat, a várostervezési folyamatokat, a légszennyezettséget, a klímaváltozást és persze Offenbach am Main jövőjét is.” A 940 voltos töltőállomást 2017. május 29-én, ünnepélyes kereteken belül adták át. A rendezvényen Bernard Massberg, a Hesseni Gazdasági, Energiaügyi és Régiós Fejlesztési Minisztérium mobilitásért felelős vezetője és Horst Schneider, Offenbach am Main polgármestere is felszólalt.

Miként megtudhattuk, a Honda továbbra is elkötelezett az elektromos járművek iránt, legfőbb törekvése pedig, hogy 2025-re az Európában eladott Hondák két harmadát villanymotor hajtsa. A márka tervei szerint 2025-re az Európában eladott Hondák két harmada hibrid, konnektoros hibrid, akkumulátoros hibrid vagy üzemanyagcellás lesz.

11 jún 2019

Jön a Toyota nagy villanyautó-offenzívája

A Toyota ugyan egyértelműen lemaradt a villanyautó-fejlesztésben, de úgy néz ki, mindent megtesz a cég, hogy felzárkózzon. A 2016 végén felállított villanyautó-fejlesztő részleg jövőre elkészül első autóival, és már egy szabvány platformon is az utolsó simításokat végzik.

Az e-TNGA padlólemez hasonló szabvány alapnak készül, mint a Volkswagen MEB platformja, és nem csak a Toyota használja majd, de a Subaru, a Mazda, a Suzuki és a Daihatsu is hozzáfér majd.

Mindebben még nincs semmi rendkívüli, hasonló fejlesztéseket más autógyártók is beígértek már. A szilárd elektrolitos autó-akkumulátor azonban olyasmi, amit eddig még senki nem látott működni. A Toyota fejlesztési alelnöke, Shigeki Terashi azonban azt mondja, ha minden jól megy, a 2020-as Tokiói Olimpia idején be tudják mutatni az első ilyen akkumulátort, amely a várakozások szerint sokkal biztonságosabb, és jobban terhelhető, mint a jelenleg használt folyékony elektrolitos Li-ion akkumulátorok.

Az első elektromos Toyota várhatóan egy kis, kétüléses, 100 km hatótávú, de viszonylag olcsó modell lesz, ezt már 2020-tól gyárthatják, de a Toyota villanyautó-választéka 2025-re teljesedhet ki: ekkorra 1 millió tisztán elektromos autó eladását tűzték ki célul.

Japánon kívül természetesen Kína a Toyota villanyautók legfontosabb célpontja, ahol kötelezik a gyártókat bizonyos arányú környezetbarát, úgynevezett új energiával működő autó eladására az összes eladás arányában. A C-HR eletromos változatát ott már be is mutatták, igaz, még csupán tanulmányként, viszont már most sem titok, hogy a szériagyártást 2020-ban mindenképp meg szeretnék kezdeni.

24 máj 2019

Mit tud a Škoda villanyautója

A Škoda bemutatta a Citigoe iV nevű elektromos autóját. Ez ránézésre nem tér el nagyon a benzines változattól, viszont az elektromos hajtáslánc itt többet tud, mint a testvérmodell, a VW Up! villany-változatáé.

Lényegében arról van szó, hogy a VW csoport továbbfejlesztette az e-Up! típust, de a végeredmény elsőként a Škoda kínálatában jelenik meg. Erre utal, hogy a villanymotor teljesítménye nem változott, továbbra is 82 lóerő mozgatja a 3,6 méteres kisautó elektromos változatát, viszont az akkucsomag kapacitása 18,7 kWh-ról 36,8 kWh-ra emelkedett, ami a gyáriak szerint a korábbi 160 helyett 265 km körüli maximális hatótávot eredményez.

A nagyobb akkumulátor persze a töltési idők növekedésével jár: egy újratöltés 80%-ra, 40 kW-os gyorstöltéssel pontosan egy óráig tart, 7,2 kW-os fali töltőből valamivel több mint négy órát, 2,3 kW-os otthoni töltővel pedig több mint 12 óra a teljes feltöltés. A villanymotor egyébként átlagos dinamikával ruházza fel a koskocsit: 12,5 másodperc alatt gyorsulhat százra, a végsebességét pedig 130 km/h-ra korlátozták.

A leglényegesebb részletről, az árról egyelőre hallgatnak a csehek, de az valószínűtlen, hogy az e-Up! eddigi, 26 900 eurós (kb. 8,7 millió forintos) áránál többet kérnének érte.

19 máj 2019

Önvezető autók: 15 év, és mindenütt ott lesznek

Hetven kilométeres óránkénti sebességgel haladunk a tömött autópályán, a kormányt senki nem fogja. Az autó vezeti önmagát. Első kérdés: vajon biztonságban vagyunk? A második: vajon mind így fogunk közlekedni tíz év múlva?

A svéd Göteborg közelében járunk, egy teljesen hétköznapi országúton – ami különleges, az az autónk. A Volvó mérnökeinek bemutató járműve, a prototípus, amellyel a forgalomban tesztelik az önvezető technológiát.

- Az autó számon tartja a körülötte lévő járműveket. Mindig biztos távolságot tart, folyamatosan megfigyeli a forgalmat. Sok tekintetben biztonságosabb, mintha én magam vezetnék – magyarázta Daniel Tildholm, az autógyár fejlesztőmérnöke.

Az európai kutatási projekt keretében kifejlesztett rendszer követi a sávokat, az autó sebességét a környező forgalomhoz igazítja. Ezen kívül támogatja a sofőrt a sávváltásnál vagy az előzési manővereknél.

- Jobbra át akarok menni a másik sávba, kétszer megnyomom a jobb oldali kart – mutatta Tildholm. – A szenzorok most figyelik azt az oldalt, és ha nyílik egy rés, akkor az autó indexel és végrehajtja a sávváltást.

Az Audi prototípusa is majdnem teljesen azonos élményt nyújt. Az autó folyamatosan megfigyeli a forgalmat, és ha a helyzet olyan, akkor jelzi a sofőrnek, hogy robotpilótára kapcsolhat.

- Amikor az előfeltételek teljesülnek – nem vezetek gyorsabban százharminc kilométer per óránál, az úton fel vannak festve a sávok, és nem végzek semmilyen hirtelen manővert – akkor automatikusan felajánlja a robotpilótát – mutatta be a prototípust a gyakorlatban Birthe Finkendey, a Volkswagen fejlesztőmérnöke. – Kiírja, hogy az önvezető mechanizmus készen áll, és ha megnyomom ezt a két gombot, akkor rögtön be is kapcsol.

Ezzel a sofőr még nem mentesül a feladat alól, hogy figyelje az utat. Vészhelyzet esetén az autó gyorsan visszaáll kézi irányításra.

Mit látsz, Laca?

Az európai autógyárak tökéletesíteni akarják a technológiát, mielőtt önvezető autókat dobnak a piacra. Egyebek közt javítani kell a kocsik érzékelését: az automata autók kamerák, szenzorok, radarok sokaságán keresztül szereznek jókora adattömeget környezetükről, amit egy számítógépes agy dolgoz fel. Ez alapján ad utasításokat a robotpilótának, hogy mikor mit csináljon.

- Ezek az autók rengeteg szenzorral rendelkeznek, amelyek állandóan figyelik a környezetüket, így mindenféle forgalmi helyzetre és fenyegetésre megfelelő választ tudnak adni – magyarázta a Volvó szakértője, Henrik Lind.

A számítógépes agy és az ehhez kapcsolódó automatika foglalja el a prototípus motorháza alatti helyet. Ahhoz, hogy a technológia kereskedelmi forgalomba kerüljön, kisebb, olcsóbb és hatékonyabb önvezető rendszerekre lesz szükség.

- Egy olyan jármúre van szükség, amely megérti a környezetünk minden elemét, felméri a többi jármű mozgását és hogy milyen manőverekre készülnek – folytatta Lind. – Az ember és gép közötti munkamegosztásra, valamint a kommunikációra is jó megoldásokat kell találni.

Egymással beszélgető gépek

Az autópályán már jól alkalmazhatóak az önvezető rendszerek, de a bonyolult városi forgalmat nem tudják még kezelni. Az egyes autóknak egymással és az útba épített automatikával is kommunikálniuk kell majd ahhoz, hogy nagy forgalomban eligazodjanak.

- A városi forgalomban nem lehet pusztán a saját autóra és annak szenzoraira hagyatkozni – mondta Aria Etemad, a Volkswagen szakértője. – A jövőben a kereszteződések tele lesznek érzékelőkkel, lézerszkennerekkel és hasonlókkal, amelyek megértik, mi történik, hány ember megy át a zebrán, satöbbi. Majd ezt az információt megosztják a járművel, így az többet tud majd, mint amit a saját érzékelői közölnek vele.

Ez az egymással kommunikáló egységekkel működő városi közlekedés még messze van, de a fejlesztések már elkezdődtek. A ParisTech Egyetem mérnökei olyan algoritmusokat terveznek, amelyek koordinálják az önvezető autók manővereit.

- Van két ellentmondó cél: gyorsan és biztonságosan akarok haladni. Csakhogy minél jobban kerülöm a kockázatot, annál lassabban kell menni. Ez nem túl hatékony – magyarázta a MINES ParisTech igazgatója, Arnaud de la Fortelle. – A két célt egyszerre kellene előremozdítani, amihez jó kommunikációs rendszerekre és jó algoritmusokra lesz szükség.

A szimulálás a lényeg!

A Paristech-nél folyó számítógépes szimulációban az önvezető autók úgy haladnak át a kereszteződésen, hogy vezeték nélküli kapcsolatban vannak egymással. A gyakorlatban felléphetnek kommunikációs problémák, amit a kutatók szintén figyelembe vesznek.

- Minél realisztikusabb a szimuláció, annál több hibalehetőséget tárunk fel. Mindegyiket figyelembe vesszük, és lépésről lépésre megoldjuk őket. – magyarázta az egyik kutató, Zhiyuan Yao.

Az önvezető autók sok terhet levesznek a sofőrök válláról, akik így olvashatnak vagy tévét nézhetnek – de vajon közbe tudnak avatkozni vészhelyzet esetén?

A svédországi Göteborgban egy teherautó-szimulátorral vizsgálják a kérdést.

- Azt fogjuk mérni, milyen gyorsan reagál a sofőr, ha át kell vennie az irányítást, de azt is vizsgáljuk, hogyan reagál, például megrántja-e a kormányt, és hogyan fog fékezni – magyarázta a kísérletet Mikael Söderman, a Volvó mérnöke.

A tesztalany először csak figyeli az utat, miközben a teherautó robotpilótára van kapcsolva. Az érzékelők egy törött autót vettek észre az út szélén és riasztanak. A sofőr megragadja a kormányt, és elkerüli az ütközést. Nagyon gyorsan reagált, mert már tudta, mire számíthat – az ilyen kísérletekben általában profi kamionsofőröket vesznek részt.

- Amikor az ember még nem próbálta az adott szituációt, lehet, hogy hirtelen azt mondják: vigyázz, ott egy helikopter! de nem az van, hanem amikor visszafordítod a fejed, egy szarvas megy az úton. Eléggé meg lehet lepődni – mondta Christer Lundevall, a Volvó szimulációs szakembere.

Egy olyan sofőr, akinek más vonja el a figyelmét, teljesen megfeledkezhet az útról. Ha a vezető nem reagál a riasztásra, egy fejlett önvezető rendszernek ezt is le kell reagálnia: döntenie kell, hogy az úton tartja a járművet és továbbhalad, vagy megpróbál biztonságban megállni.

Modern interface

Az ember-gép interakció fontos témája ennek az európai kutatási projektnek. Az Athéni Műszaki Egyetemen egy vizuális kezelőfelületen dolgoznak, amely segítene abban, hogy az önvezető és hagyományos autók biztonságosan közlekedjenek együtt.

- A kevert forgalomban a sofőrök új kihívásokkal fognak szembesülni, és ehhez fejlettebb kezelőfelületekre lesz szükség magyraázta Angelosz J. Amditisz, az Autonet2030 projekt koordinátora. – A cél, hogy a vezetőnek gyorsan és időben álljon a rendelkezésére a szükséges információ, hogy mindig tudja, mi történik éppen, pontos iránymutatásokat kapjon, és más járművekkel összhangban tudjon közlekedni.

Egy ilyen kezelőfelületnek a nem-automatikus autók sofőrjeit is el kell látnia a kooperatív közlekedésből származó adatokkal – ezzel csökkenteni lehet a dugók kockázatát. A mérnökök pszichológusokkal közösen dolgozták ki a kezelőfelület működési elveit, ami elvileg megkönnyíti, hogy az ember átengedje az irányítást a gépnek.

- A sofőrnek biztonságérzetet ad, hogy tudja, mi történik a járművel, mi történik az úton – mondta az Euronewsnak Panagiotisz Pantazopoulosz. – Az autóvezetés automatizálásának egyik kulcskérdése a sofőr bizalmának megerősítése.

Színes fényeket látok

A braunschweigi Német Légtér Központban egy még futurisztikusabb vizuális kezelőfelületet fejlesztenek az önvezető autókhoz. A vezetőfülke belsejében led-fények égnek, és dinamikusan változtatják a színüket a forgalmi helyzettől függően.

- Különböző színeket használunk – mondta Anna Schieben, a humán-gép interakció szakértője. – Kézi irányítás esetén zöldet és pirosat: a zöld azt jelenti, minden oké, a piros veszélyt jelez. A kék szín sima automata üzemmódot jelent, ebből tudja a sofőr, hogy a robotpilóta teszi a dolgát, és minden rendben.

Ez az ultra-realisztikus szimulátor egy teljes panorámás képet hoz létre az útról, és előre programozott forgalmi eseményekkel lepi meg a sofőrt. A LED-csík miatt a figyelmeztető jeleket majdnem lehetetlen nem észrevenni.

- A sofőr körül helyezzük el a LED-csíkot, ami segít akkor is, ha a kocsi automatikus üzemmódban van, és a vezető – teszem azt – újságot olvas. A jelzést meg fogja látni, akárhova néz is éppen. Ennek a technológiának ez egy nagy előnye – magyarázta Johann Kelsch, a téma kutatója.

Ha a helyzet bizonytalan, a robotpilóta figyelmeztető fényjelzést adhat le, így a sofőr felkészülhet arra, hogy adott esetben visszavegye az irányítást.

- A színek miatt könnyen érthető, hogy mi történik. Kényelemben és biztonságban vagyok, mindig tudom, hogy éppen mik a lehetőségek, mondjuk milyen szintű automata üzemmód érhető el egy adott pillanatban – mondta Anna Schieben.

Az önvezető technológiák megbízhatósága, hatékonysága, kezelhetősége még fejlesztésre szorul, de 10-15 év múlva az ilyen autók már nem számítanak kivételes látványnak az utakon.

http://www.autonet2030.eu
http://www.adaptive-ip.eu

 

error: Védett tartalom !!